Magazin > Kávékaland

Van azért egy kis különbség. Mi még csokoládét is gőzölünk bele, sőt, a Teheránban kedvelt sáfrányt ebben az egzotikus italban a Cafe Frei kreatív csapata az újabban nagyon divatos és egészséges spirulinára cserélte.

Pista Faloodeh

De kezdjük az elején!

​

A Faloodeh Iránban sorbe-szerű desszert rózsavizes sziruppal elkészítve, ami így az őrölt pisztácia sokszínű ízárnyalatait szinte minden irányban kibontja a nyelvünkön. Nekünk ez tetszett meg leginkább! Oly módon kávéba álmodni a Faloodeh alapkon-

cepcióját, hogy az élmény nagyon hasonló legyen, hogy a pisztácia ízvilága a kávén keresztül is átérződjön. Ezért adtunk hozzá (hosszas kísérletezés után) kicsit édesített csokoládé-

krémet is, mert a pisztácia-latte alapját adó sűrű espresso így „tompul el” kellőképpen az italunkban. Hagyja érvényesülni a pisztáciát, amit kétféleképpen adunk ehhez a kávéhoz.

​

Egyrészt paszta formájában, másrészt pisztácia őrleményként, púderszerű porként.

​

A tejszínhab tetején érdekes, perzsa íz- és illatvilág landol, kevéske cukorral összekevert bergamot és spirulina. Ropogós érzete van, mint az eredeti Faloodeh esetében az édes és többnyire fagyasztott vermicelli-habtésztának. 

Az irániak, mint ahogy az arrafelé szokás, mézzel édesítik ezt a desszertet is, de kávéban a méz semmilyen formában nem lenne „ropogós”, habtésztaként viszont persze hogy az. 

Ha megkóstolják ehavi kávékülönlegességünket és közben képzeletben Iránba repülnek, gondoljanak arra, hogy ennek a tradicionális ízvilágnak náluk évszázadokra visszanyúló története van. Az Indus vidékéről Perzsiát meghódító Mogul birodalom fejedelmi szakácsai fedezték fel a mai Irán területén érő pisztácia különleges ízvilágát, és álmodták meg a 16-ik század óta általuk falooda névvel illetett desszertet. Valójában tehát ez a mostani kávékülönlegességünk nem csak iráni, hanem indiai ízfelhangokat is hordoz.

​

Egzotikus a javából!

Az iráni pisztácia is az amerikaik 
ellensége?

A pisztácia csökkentheti a szív- és érrendszeri megbetegedések esélyét

Ha a pisztácia nem is, de az biztos, hogy az iráni pisztácia áldozatul esett az elmúlt évek amerikai-iráni ellenségeskedésének. Irán tradicionálisan a világ legnagyobb pisztáciatermelő országa. Két évvel ezelőtt, 2018-ban még a pisztácia világkereskedelem több mint 30 százaléka volt iráni kézben. Abban az évben Iránban 550 ezer tonna pisztácia termett. Amióta viszont az amerikaiak gazdasági embargót hirdettek Iránnal szemben a velük fennálló atomfegyver konfliktus miatt, nos, azóta Irán részesedése 7 százalékra esett vissza a világ pisztáciakereskedelmében. 
 
Valószínűleg ezek után aligha meglepő, hogy melyik ország is töltötte be az így támadt űrt, és hatolt bele a feltárult kereskedelmi résbe?! Természetesen az Egyesült Államok, amely ma a világ pisztáciakereskedelmének már majdnem a 40 százalékát tartja a kezében, közel 500 ezer tonna külföldön eladott pisztáciával. Az irániakon ezügyben az amerikai embargót ignoráló kínai barátaik sem tudnak segíteni, mert maguk a kínaiak is pisztácianagyhatalom. Évi 75 ezer tonna pisztácia terem Kínában, úgyhogy nincs szükségük az iráni termésre.

​

​

​

​

A pisztácia valóságos arginin raktár, amely fontos szerepet játszik a szervezet anyacsere folyamatában, továbbá segít a nitrogén-oxid-szint növelésében.

De hogy ez miért fontos?

Mert a nitrogén-oxid megakadályozza, hogy a vérerek falain koleszterin rakódjon le.

​

​