top of page

72. LAP

Pokorny Lia
Pokorny Lia

HOGYAN KÁVÉZIK POKORNY LIA? 

Idejét sem tudom, mikor ittam az első csésze kávém, de ez a „szenvedély” sokáig az életem része lett. Imádtam magát a szertartást is, amíg elkészül a kávé, az illatát, a hangulatát, és persze az ízét. Sajnos pár éve változtatnom kellett az étrendemen hangszálproblémák miatt, és muszáj volt kiiktatnom a savasító élelmiszereket, így a kávét is le kellett tennem. Bizonyos teákat ihatok, ami most az új rituálé az életemben. Mert igazából ez is az élmény része, hogy van időnk magunkra, és elkortyolgatunk egy meleg italt, legyen az kávé vagy tea.  


Nem voltam az a típus, aki a pultnál állva felhajt egy csésze espressot, bár mindig lenyűgözött, hogy valaki képes feketén inni a kávét, és értékeli az ízjegyeket, a származást vagy a feldolgozást.  Amikor még kávéztam, én sok tejjel ittam a kávét, nagy lattékat, sőt, mézet is szívesen tettem bele.  Szerettem így kezdeni a napot, fél órával korábban keltem csak azért, hogy legyen kávézós-pihenőidőm. Használtam kotyogós kávéfőzőt, a rohanósabb időszakokban pedig kapszulát is.


A kávéházi életet mind a mai napig nagyon szeretem, erről nem is mondok le, csak tea van előttem. Örömet ad az is, ha másokat látok kávézni, mert még mindig jól esik magamba szívni az illatot és a látványt.

Pokorny Lia

Gyors és rövid

Espresso-beszélgetés 

  • Mi a legnagyobb luxus az életedben?

Amikor a természetben lehetek. Ha a luxus arról is szól, hogyan töltődj, hogyan érezd a minőségi kényeztetést, akkor az számomra azt jelenti, hogy felveszem a túrabakancsot, és kimegyek a természetbe. Nekem ennél nagyobb gazdagság nem kell. 


  • Értelem vagy érzelem?

Alapvetően azt mondanám, hogy érzelem, mert az érzelmeim nagyon irányítanak. Ugyanakkor fontos a kettő harmóniája, kell az ösztönösség és a racionalitás is. A színpadon és az életben is úgy működik igazán jól az érzelmek megmutatása, ha azt fejben is összerakjuk. 


  • Mikor sírtál utoljára?

Két-háromnaponta sírok, könnyen meghatódom. Sok érzelmet engedek be, amik intenzíven dolgoznak bennem. Nagyon fontosak nekem az emberi kapcsolatok, a másokkal való törődés, és mélyen megérintenek egyes történetek. Szeretem megélni ezeket az érzéseket, és megengedem magamnak, hogy sírhassak.   


  • Mikor voltál életedben a legboldogabb?

Néha a teljesen átlagos pillanatoktól is igazán boldog tudok lenni. Ha például ülök egy hegytetőn, az időtlen állapot, ez a jelenlét erőt és boldogságot ad. Ezek a pillanatok csak rólam szólnak, de az, hogy van egy fiam, minden pillanatban boldogságot ad. Nem tudom elképzelni a szeretetnek magasabb fokát annál, amit iránta érzek.  


  • Ha újjászületnél, kinek a bőrébe bújnál?

Biztos, hogy valamilyen segítő lennék. Lehet, hogy pszichológus, mert az emberi lélek nagyon érdekel, ahogy a környezetvédelem is, a Föld „gyógyítása”. Ha olyan minőségű életet élhetünk, hogy a lélek pszichológus nélkül is gyógyulhat, abban a természetközelségnek is fontos szerepe van. Nemrég láttam David Attenborough Egy élet a bolygónkon című filmjét, amiben arról beszél, milyen életet élhetnénk ahelyett, amilyet élünk. Mentálisan és fizikailag is sokkal egészséges, élhetőbb életet, ennek a megteremtésén fáradoznék szívesen.  


  • Mi az a tehetség, aminek leginkább örülnél, ha meglenne benned?

Egyáltalán nem értek az informatikához, de azt látom, hogy ez a tudomány már túlságosan elszakadt a valóságtól. Azért szeretnék ebben profi lenni, hogy hasznosabb, fontosabb célokat szolgáljak vele. Én nem a virtuális közösségekben hiszek, hanem a valós kapcsolódásokban, de ha az informatika segítségével érem ezt el, akkor jó ügy érdekében használom.


  • Fontos, hogy mit gondolnak rólad?

Fontos, de összhangban kell lennie azzal a képpel, amit én is gondolok magamról. Olyan a szakmám, ami sok ember előtt zajlik, tehát számít a közönség visszajelzése. Mert ha nem adok nekik semmit, akkor teljesen felesleges ezt csinálnom. És azért is fontosak a visszajelzések, hogy tudjam, mások is érzik-e azt az energiát, amit magamban érzek, vagy látják-e azt a fejlődést, amin én megélek saját magammal kapcsolatban.   


  • Hol élnél szívesen, ha nem Magyarországon?

Olyan helyen, ahol nagyon ősi kultúra van jelen, például Peruban, vagy hasonló, természetközeli országban. Ahol egy közösség érti, hogy tisztelni és becsülni kell a Földet és a természetet. 


  • Ha csak egy kávéra mehetnél el valahová a világban, hová mennél?

Számomra nagyon fontos a környezettudatosság, felesleges pazarlásnak érezném elrepülni valahová egy-két napra. nem szeretek annyit repkedni. Az otthonomhoz közel is rengeteg felfedeznivaló van, de most Parádsasvárra mennék a szüleimhez, akiket régen láttam. Akár maszkban, de náluk ülnék legszívesebben ebben a hidegben is a teraszon, csészével a kézben.


  • Mi az, amiről nem akarsz lemondani?

Arról, hogy van egy zárt világom, ami nem a nyilvánosság előtt történik. Szükségem van saját, privát időre, ami csak az enyém. Vagyis a magánéletemet szeretném meghagyni magamnak. 


  • Kedvenc időtöltésed?

A túra mellett a másik kedvenc az otthonom saját kezű felújítása. Imádom, ahogy folyamatosan szépül a két kezem által. A jótékonysági munka tört egy ideje nagyon intenzíven az életembe, ami hihetetlenül ösztönző. Van saját egyesületünk, tartós élelmiszert gyűjtünk, szervezzük, visszük a csomagokat a rászorulóknak. Zuglóban élek, ott rendszeresek a társadalmi munkáim, kisfilmeket készítünk, mesét olvasunk óvodásoknak, fákat ültetünk, a 10 millió fa kezdeményezés nagykövete vagyok. Ezek nagyon fontos dolgok az életemben, amikben szeretek nyakig benne lenni.

bottom of page